Az oktatás tartalma az ismeretek elsajátítására és az alapvető ismeretek megszerzésére összpontosít, de nem fejleszti komplex módon a személyiséget, és nem támogatja aktívan az állampolgársági kompetenciákat és az etikus viselkedést

Az oktatás tartalma az egyes oktatási szinteken nincs úgy körülhatárolva és megvalósítva, hogy támogassa a teljes körű személyiségfejlesztést. Az igazgatók többsége, akik részt vettek az Értelmet nyer kérdőíves felmérésben a hangsúlyt az egyes tantárgyak ismereteinek elsajátítására, illetve az egyes oktatási területek (az óvodák esetében) fejlesztésére fektetik. Az öt terület közül az egyik, amelynek az igazgatók jelentőséget tulajdonítanak a szövegértés fejlesztése, illetve az alap- és középiskolák esetében a személyi pénzügyek kezelése. A személyiségbeli jellegzetességek, a motivációs eszközök vagy az egészséges életmód támogatása Szlovákiában nem tartozik sem az alap- és középiskolás diákoknál, sem az egyetemi hallgatóknál a kiemelt fejlesztési területek közé. Ezeket a megállapításokat a középiskolás diákok és egyetemi hallgatók válaszai is megerősítik. Az Értelmet nyer felmérés adatai viszont különbségeket azonosítottak az egyes oktatási szintek között (az eltérés főleg az óvodák esetében jelentős az iskolákhoz képest), de az egyes fenntartók között is, a felsőoktatási intézményeket is beleértve. Hasonló oktatási prioritásokat, mint amilyenek az óvodákban vannak (az együttműködés támogatása, etikus viselkedés stb.) jelöltek meg a speciális óvodák és alapiskolák igazgatói is. Az Értelmet nyer kérdőíves felmérés adatainak elemzése különbségeket fedett fel azon a téren is, hogy mely területeket érzik a különböző egyetemeken tanuló egyetemi hallgatók az egyetem által fejlesztettnek. A magánegyetemeken tanuló hallgatók a felmérésben gyakrabban jelölték meg, hogy a tanulmányaik fejlesztik őket a motiváció, a tanulni akarás, valamint a vállalkozás és a kezdeményezőkészség terén, mint a más típusú egyetemek megkérdezett hallgatói. Az Értelmet nyer kérdőíves felmérés különbségeket azonosított azon a téren is, hogy a Szlovákiából származó, külföldi egyetemeken tanuló diákok milyen területeket jelöltek meg. A legnagyobb különbségek a válaszadók között a Szlovákiában vagy külföldön tanuló diákok fejlesztettként megjelölt területeit illetően az összefüggés-alapú tanulásban és a kritikus gondolkodásban, valamint a különbözőségek és változatosságok elfogadásában mutatkoztak.

A középiskolai diákok és egyetemi hallgatók képzését illető tartalom teljességére és aktualitására vonatkozó információkat a személyügyi szakemberek válaszai egészítik ki, akik a munkavállalók minden típusát illetően (az alap-, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők) megállapították, hogy az elvárt képességeknek csak korlátozott mértékben felelnek meg, miközben érdekes módon az elvárások szempontjából a legfontosabb területeket (a tanuláshoz és munkához való motiváció, tanulási képesség) teljesítik az érdeklődők a legkevésbé, ezzel szemben a formális ismeretek megléte – amelyet az érdeklődők túlnyomó többsége teljesít – a legkevésbé fontos tényező a munkáltatók számára.

Az Értelmet nyer felmérés kvalitatív és kvantitatív adatainak elemzéséből fakadó megállapításait az egyetemi oktatás formáit és tartalmát illetően a további összegyűjtött adatok kontextusában a következő fejezetek tárgyalják részletesebben:

A hangsúlyt az oktatás összes szintjén a tantárgyakból megszerezhető ismeretekre és az olvasási készségekre fektetik, míg a személyiség teljes körű fejlesztését az iskolák nem kezelik prioritásként

A témáról bővebben (szlovák nyelven)

A szlovákiai egyetemi hallgatók nem fejlődnek teljeskörűen

A témáról bővebben  (szlovák nyelven)

 Összegzés:

 Az oktatás tartalma – ahogy azt napjainkban az egyes oktatási szinteken meghatározzák és megvalósítják – nem támogatja a személyiség teljes körű fejlesztését. Az oktatásban az egyes tantárgyak elszigetelt ismereteinek megszerzésére fektetik a hangsúlyt, ezzel szemben kisebb szerepet kap az összefüggés-alapú megismerés vagy az analitikus és kritikus gondolkodás. A válaszadók válaszai alapján (igazgatók, tanulók, diákok) kisebb mértékben fektetnek hangsúlyt a diákok személyiségének fejlesztésére, az egészséges életmódra vagy az aktív állampolgársági kompetenciákra. Ha azt vesszük alapul, hogy a nevelés és oktatás célja minden oktatási szinten a személyiség teljes körű fejlesztése, akkor biztosítani kell az ismeretek kiegyensúlyozott elsajátítását és azok használatát a tanulmányok, valamint a polgári, magán- és társadalmi életben való előrejutás terén. Az oktatás olyan tartalmának támogatására van szükség, amely olyan ismeretek, képességek és kompetenciák megszerzését teszi lehetővé az egyén számára, amelyek elősegítik a saját elképzeléseik és potenciáljuk szerinti munkahely megszerzését. Napjainkban az oktatásnak támogatnia kellene a tanuláshoz és munkához való motivációt, amely elengedhetetlenül fontos a szakmai előrelépéshez. Ha az oktatás csak egyes területekre irányul, a személyiség fejlesztésének számos aspektusa nem valósul meg, így az embernek más utakat kell keresnie az elsajátításukhoz, és olyan érzése támad, hogy az iskola nem biztosította azoknak a területeknek a fejlesztését, amelyek szükségesek a további életéhez. Ennek egyik következménye az oktatás értékének és szükségességének devalválódása.

Szerző:

Petra Fridrichová