Az iskolákban a tanárok egy olyan oktatási közeg létrehozása helyett, amelyben céltudatos ismeretszerzés és interdiszciplináris megfigyelés folyik, olyan helyzeteket teremtenek, amelyekben a diákok mindössze az információk passzív befogadóivá válnak

A készségek, ismeretek, de a kompetenciák széles spektrumának fejlesztése is az adott fejlesztéshez létrehozott feltételektől függ. Az Értelmet nyer felmérés kvantitatív adatinak elemzése azt mutatja, hogy azt oktatás minden szintjén a tanagyag magyarázata és – a tanárok szerint – a téma megvitatása az uralkodó oktatási módszer. Az Értelmet nyer felmérésbe bekapcsolódó középiskolás diákok szerint a tanárok által használt további gyakori oktatási mód a jegyzet diktálása. Az egyetemi hallgatók a felmérésben megjelölték, hogy a felsőoktatási képzés során azzal is találkoznak, hogy a tanárok a jegyzet diktálásán kívül szövegeket olvasnak fel nekik az órákon. Az oktatás aktivizáló formáit és módszereit, amelyek nagyobb érdeklődést váltanak ki a diákoknál az átvett tanagyag iránt, és megkönnyítik a megértését, csak korlátozott mértékben használják, ez megegyezik a közép- és alapiskolákban tapasztalt helyzettel is. A gyerekek általi kísérletezéseket és megfigyelési tevékenységeket elsősorban az óvodákban, illetve az alapiskolák alsó tagozatán dolgozó pedagógusok jelölték meg mint gyakran előnyben részesített tevékenységeket, bár a tananyag magyarázata itt is kiemelt helyen szerepelt. A tananyag magyarázatának kiemelt helyzetét erősítették meg az alapiskolák felső tagozatán dolgozó tanárok is. Az oktatási formák alkalmazása közül leggyakrabban a kis csoportokban való munkát jelölték meg. A második leggyakrabban használt módszer a tanárok szerint a frontális oktatás. Azok a tanárok, akik az oktatásuk során aktivizáló módszereket és csapatmunkát alkalmaznak, több problémát és akadályt is leírtak. A gyakorlattal való összekapcsolás, a mindennapi élet bemutatása és az összefüggések felfedezése – ezeket az érveket hozták fel az óvodai és középiskolai pedagógusok a tanulmányi kirándulások oktatásba való beillesztése mellett. Az oktatás és a gyakorlat összekapcsolásának szükségessége az egyetemi oktatásban is fontos téma a tananyag jobb megértése és a képességek szélesebb spektrumának fejlesztése érdekében. A valós szolgáltatásokat nyújtó intézményeknél és vállalatoknál csak a diákok egy része vesz részt gyakorlati képzéseken, ezek főleg a specifikus szakok (pl. egészségügy, pedagógia) nappali tagozatos diákjai és a mesterképzésen tanuló diákok. E gyakorlatok túlnyomó többsége az oktatás kötelező részét képezi. Annak ellenére, hogy a nem kötelező, választható gyakorlatokon csak a kérdőíves felmérésbe bevont diákok egy kis része vett részt, ezek pozitívabban értékelték a gyakorlatot, mint a kötelező gyakorlatokon részt vevő válaszadók.

Az Értelmet nyer felmérés kvalitatív és kvantitatív adatainak elemzéséből fakadó megállapításait az egyetemi oktatás formáit és tartalmát illetően a további összegyűjtött adatok kontextusában a következő fejezetek tárgyalják részletesebben:

Oktatási formák az óvodákban, alap- és középiskolákban, a speciális iskolákat is beleértve 

A témáról bővebben (szlovák nyelven)

Felsőoktatási formák és módszerek

A témáról bővebben (szlovák nyelven)

Összegzés:

Azoknak a módszereknek, amelyekkel az iskolákban az oktatás tartalmát elérhetővé teszik, összhangban kellene állniuk az oktatás általános céljával. Az Értelmet nyer felmérés eredményei arra utalnak, hogy napjainkban a legtöbb iskolában a tananyag átadásának passzív formái dominálnak, amelyek csak minimális mértékben támogatják a diákok motivációját az egész életen át tartó tanuláshoz, és nem segítik elő a tanulási stratégiák elsajátítását és fejlesztését. A technológiai fejlődés, a digitalizáció térnyerése és az innovációk egyre gyorsuló tempója miatt a mindennapi és szakmai életben is megjelent az az elvárás, hogy az ember képes legyen a folyamatos tanulásra, és nyitott legyen minden változásra. Ha az oktatásban minden oktatási szinten az uralkodó tendencia a kész ismeretek átadása a tanulók és diákok számára, amellett, hogy ez nem fejleszti az információk megszerzésének és a további személyi fejlődéshez történő felhasználásának képességét, az ilyen hozzáállás azt a képességet sem fejleszti, hogy a meglévő ismeretek alapján új felismerésekre jussanak, de a problémák önálló vagy csapatban való megoldásának képességét sem. A tananyag magyarázata vagy a jegyzetek diktálása, főleg a frontális oktatás, de a feladatok önálló megoldása során sem fejleszti a diákok tanulási képességét, a különböző tanulási stratégiák elsajátítását vagy a csapatban való munka képességét, amely készségek a munkáltatók által az álláskeresőkkel szemben általánosan – a pozíciók minden típusánál – elvárt készségek közé tartoznak.

Szerző:

Petra Fridrichová