Belépés a kötelező oktatásba, avagy (nem) egyforma indulás

A gyermek kora az alapiskola 1. osztályába való belépésének nem egyetlen kritériuma A kötelező oktatás megkezdésének feltétele Szlovákiában az iskolai alkalmasság elérése. Az 1. osztályba való beiratkozási adatok azt mutatják, hogy ezt a kritériumot majdnem minden hetedik gyerek nem teljesíti, míg azokban a régiókban, ahol az iskola előtti oktatásban részt vevő gyermekek száma a legalacsonyabb, ez az arány még nagyobb. Ezek a gyermekek egy évet kapnak rá, hogy az iskolai alkalmasság egyes területein javuljanak. Az iskolai alkalmasság fejlesztésének rendszere azonban két vágányon fut. A hat éves korú gyermekek nagy része, akik nem teljesítik az iskolai alkalmasság követelményeit, javaslatot kapnak az iskolakezdés elhalasztására, így a követelményeknek elég 7 éves korban megfelelniük. A szociálisan hátrányos helyzetű környezetből származó gyerekek szinte automatikusan nulladik osztályba kerülnek. A nulladik osztályba való belépéssel azonban már elkezdik a kötelező iskolalátogatást. A nulladik osztályok jelentősen javíthatják a gyermekek iskolai alkalmasságát, de a hatásuk a későbbi iskolai pályafutásukra és a későbbi életben való érvényesülésükre nézve bizonytalan. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy sok nulladik osztályt végző gyermek így sem képes elkerülni a későbbi iskolai kudarcokat, amelyeknek következtében az alapfokú oktatás megszerzése nélkül fejezi be a kötelező iskolalátogatást, így kilátásaik a szakmai képesítés megszerzésére meglehetősen korlátozottak.

Az iskolakezdés elhalasztására szoruló vagy a nulladik osztályba besorolt gyermekek számának csökkentésére jelentős hatással lehet a óvodalátogatás. Az ebben az oktatási-nevelési intézményben rejlő potenciál azonban nincs teljes mértékben kihasználva. Ennek egyik oka a gyenge együttműködés az egyes községekben vagy városokban működő iskolai tanácsadó központokkal, ami elsősorban a tanácsadó központok korlátozott személyi és időbeli kapacitásának tudható be. További azonosított probléma a szülők, tanárok és a tanácsadóközpont közötti alacsony színvonalú együttműködés, amely gyakran nem objektív következtetések levonásához vezet a gyermek iskolakezdésre való felkészültségéről. A gyerekek iskolakezdésre való felkészültségének minősége az óvoda azon képességétől is függ, hogy képes-e reagálni a gyerekek egyéni fejlődési igényeire. Ezt a szakmai személyzet (iskolapszichológusok, speciális pedagógusok...) hiánya is csökkenti, akik jelentősen hozzájárulhatnának a diagnosztizálás minőségének emeléséhez, csakúgy, mint a stimulációs programok beállításához. Ilyen szakmai segítséget viszont óvodáinkban a gyerekek nem kapnak. A gyerekeknél iskolai alkalmasságának fejlesztése tehát kizárólag az óvónők feladata, akiknek átlagosan húsz gyermek között kell megosztaniuk figyelmüket. Ezzel az egyéni hozzáállás tere beszűkül, és csökken annak az esélye is, hogy az iskolakezdés halasztására szoruló gyermekek száma csökkenni fog.

Az iskolai alkalmasság ellenőrzése az 1. osztályba való beíratás során is megtörténik. Az Értelmet nyer felmérés megállapításai szerint ehhez a feladathoz az iskolák különbözően állnak hozzá, de még a tesztfeladatok minősége is különböző. Annak eredményein viszont sok múlik. Nem csak arról döntenek, hogy a gyermek javaslatot kap-e az iskolakezdés elhalasztására, vagy sem, hanem néhány iskola esetében arról is, hogy a gyermeket felveszik-e az intézménybe. A versenydrukkot a legmegfelelőbb gyermekek kiválasztásakor különösen azokban az iskolákban érzékelik a gyermekek, ahol nagyobb az érdeklődés, mint a kapacitási lehetőségek. Ezáltal a gyerekek egy bizonyos része nem nyer felvételt már a kötelező oktatásba való belépésnél sem.

Annak ellenére, hogy az iskolai alkalmasságot már az 1. osztályba való belépésnél ellenőrzik, a köznevelési törtvény egy olyan lehetőséget is biztosít, hogy a gyermek belépjen az iskolába, de az első félév során elhagyja azt, a kötelező iskolakezdés utólagos elhalasztásával. Az Értelmet nyer felmérés kvalitatív adatainak gyűjtése során megkérdezett válaszadók szerint ezt a tapasztalat néhány gyermeket nagyon mélyen érint. Az okok között megemlítik, hogy az egyes esetek hátterében a rosszul megítélt iskolai alkalmasság, vagy a szülők, az óvodák és a tanácsadóközpontok közötti kommunikáció sikertelensége is állhat. A statisztikák továbbá kimutatják, hogy az elsősök számottevő része évfolyamot ismétel. Ezt főleg a Kelet-Szlovákiában élő gyermekek tapasztalják meg. Az Értelmet nyer kérdőíves felmérés eredményei alapján levonható az a következtetés, hogy az évfolyamismétlést a szlovákiai tanárok nagy része elfogadott módszerek tartja. A kudarc érzését azok a gyerekek is átélhetik, akiket az iskolalátogatás első éveiben a speciális oktatási rendszerbe sorolnak át, ami szintén az ország keleti felére jellemző.

Az Értelmet nyer elemzés kvantitatív és kvalitatív adatainak részletesebb elemzését a következő szakaszok tárgyalják:

Az iskolai alkalmasság mint probléma

Az iskolai alkalmasság megállapítása egyenlőtlenségeket okoz a rendszerben

A témáról bővebben (szlovák nyelven)

Az óvodások iskolára való felkészítésének korlátai

Az óvodások zökkenőmentes iskolakezdésre való felkészítésének korlátai

A témáról bővebben (szlovák nyelven)

Az elsősök nem egységes felvétele

Az elsősök felvételéhez való hozzáállás nem egységes

A témáról bővebben (szlovák nyelven)

Az iskolai pályafutás elején jelentkező csalódások és kudarcok

A tanulók már az iskolai pályafutásuk elején csalódásokat és kudarcokat élnek át

A témáról bővebben (szlovák nyelven)

Összegzés

A szlovákiai gyerekek a kötelező oktatást különböző életkorban kezdik el, és különböző életkorban hagyják el az alapiskolát, mivel az iskolakezdésüket nem a kor határozza meg, hanem az iskolai alkalmasságuk mértéke. Sok esetben viszont a gyermek esélyei – aki az első osztályba való jelentkezéskor elutasító választ kapott – sokkal jobbak lennének, ha látogatta volna az óvodát. Ez főleg azokra a gyermekekre vonatkozik, akik a kötelező iskolalátogatást a nulladik osztállyal kezdik. A halasztott iskolakezdés vagy nulladik osztállyal való kezdés eseteinek száma nagymértékben függ az óvodások egyéni támogatottságától is, amelyet nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak  vagy a pedagógiai asszisztensek jelenléte határoz meg az óvodákban. Míg pszichológusok és más szakmai személyzet jelenlétével nem garantált az osztályokban/csoportokban a megbízható diagnosztika és beavatkozás, addig döntő szerepe a tanácsadóközpontokkal való együttműködés minőségének van. Az iskolakezdés halasztásáról szóló döntések objektív akadályai a zökkenőmentes iskolakezdésnek főleg akkor, ha számításba vesszük, hogy az 1. osztályba való beiratkozásról – ahol nem alkalmaznak egységes eljárást az iskolai alkalmasság vizsgálatára – a gyerekek az iskolakezdés halasztására vonatkozó ajánlással távoznak. Ahogy az Értelmet nyer elemzés eredményei is mutatják, több gyermek az iskolai alkalmasság megítélésére szolgáló rendszer ellenére sem kerüli el a későbbi iskolai kudarcokat.

Szerző:

Katarína Vančíková