Az iskola számos közösségi feladatot lát el. Ezek közé tartozik a fiatalok felkészítése a továbbtanulásra és a munkaerőpiacra való belépésre. Éppen ezért kell az oktatási rendszerben hatékony kiválasztási mechanizmusoknak működniük, amelyek a diákok különféle iskolatípusokba való elhelyezéséért felelnek. Amíg az európai országok nagy részében az ilyen osztályozásra 14-16 éves korban kerül sor, addig Szlovákiában a kilencedik osztályt elvégzett tanulók középfokú oktatásba való átlépésekor erre a funkcionális kiválasztásra nem kerül sor, mivel ez a „kiválogatás” már sokkal korábban, az ötödik osztályban megtörtént, amikor a tanulók egy bizonyos csoportja a nyolcéves gimnáziumokban folytatta tanulmányait. Az Értelmet nyer felmérésbe bekapcsolódott nevelési tanácsadók nézetei szerint a diákok olyan középiskolákba mennek tovább tanulni, amelyek nem felelnek meg a képességeiknek vagy érdeklődésüknek. A nem megfelelő iskolaválasztás mögött a nem megfelelő karriertanácsadás állhat, de nagymértékben felelős a diákokért való versengés is. A középiskolai helyek száma egy negyedével több, mint a kilencedikesek száma. Az osztályok megtöltésére irányuló igyekezet miatt a középiskolák engednek a felvételi követelményekből.

A középiskolák diákokért való versengése néhány régióban pozitív hatásokat is hozhat, mégpedig az alap- és középiskolák közötti kommunikáció megerősödése terén. A középiskolai igazgatók tapasztalatait vizsgáló kvalitatív adatok szerint a potenciális jelentkezőkkel való kommunikáció terén aktivitásuk fokozódott. A középiskolák például nyílt napokat szerveznek, akár többször is egy évben, városszerte különféle rendezvényeken prezentálják az iskolát, és keresik a fiatalokkal való kapcsolatteremtés lehetőségeit. Próbálnak továbbá teret találni a programjaik prezentációjára az alapiskolákban, miközben a rendezvényeik interaktív formát öltenek. Egyes interjúk arra engednek következtetni, hogy a középiskolák kezdenek érdeklődést mutatni az alapiskolákon működő karriertanácsadás minősége iránt, így feltételezhető, hogy a középiskolák marketingközpontú magatartása az alapiskolákkal való intenzívebb együttműködést is elősegítheti. Ennek ellenére az Értelmet nyer elemzés eredményei azt jelzik, hogy e két intézmény közötti együttműködés meglehetősen alulfejlett, és sokszor a nyílt napokon való részvételre vagy a középiskola alapiskolai környezetben való bemutatkozására korlátozódik.

A diákok középiskolába való átlépésének vizsgálatával kapcsolatos fontos téma a korai iskolaelhagyás. Szlovákia az Európai Unió azon 17 országa közé tartozik, ahol a 18-24 éves korosztályban a korai iskolaelhagyó személyek száma 10% alá esik. Aggodalomra ad okot viszont az érték 2009-2017-es időszakban tapasztalható növekedése. A korai iskolaelhagyás problémája egyes régiókat jobban érint, másokat kevésbé. Ez ugyanis egy olyan jelenség, amely szorosan összefügg a szegénységgel és a társadalmi kirekesztettséggel. Az ilyen esetek legnagyobb arányban olyan helyeken fordulnak elő, ahol a legnagyobb mértékű a szegénység és a munkanélküliség. Ezért az olyan kerületekben a legrosszabb a helyzet, ahol a legtöbb roma lakosság él. Ahogy az interjúkban részt vevő válaszadók elmondásai is megerősítették, a korai iskolaelhagyás problémája a legnagyobb mértékben a kirekesztett roma közösségekből származó diákokat érinti.

A korai iskolaelhagyás egy összetett probléma, amely úgy a diákok, mind az iskola oldalán, valamint az oktatási rendszer mint egységes egész beállításai kapcsán fennálló különböző tényezők és kockázatok együttes hatására jelenik meg. Jelentős tényezőt képviselnek azok az életkörülmények, amelyekben a fiatalok nevelkednek. Bár a probléma különféle bonyolult életkörülményekből adódik, azokra nem tekinthetünk mint elsődleges okokra. A korai iskolaelhagyáshoz főleg az oktatási rendszer hiányosságai vezetnek, amely nem fektet megfelelő hangsúlyt ennek a jelenségnek a monitorozására. A megelőzésre nem irányul megfelelő mértékű figyelem, ennek következménye például szociálisan hátrányos környezetből származó, három év alatti gyermekeket célzó korai gyermekgondozási programok hiánya, illetve az iskola előtti oktatásban való alacsony részvételük. Ezek miatt is a gyerekek e kockázatos csoportja már az iskolakezdéskor hátránnyal indul a többi tanuló nagy részéhez képest, és már a kötelező iskolalátogatás során az évfolyamismétlés kockázatának van kitéve. Az első osztályba nem ritkán 7-8 évesen lépnek be, mivel sokan közülük tankötelezettségüket a nulladik évfolyammal kezdik, és néhányan azt is ismétlik. Főleg a társadalmilag hátrányos helyzetű környezetből érkező tanulók között nem ritka az egyes alapiskolai évfolyamok többszöri ismétlése. Pont ezek azok az esetek, amelyek aztán a korai iskolaelhagyáshoz vezetnek. Mindkét jelenség – évfolyamismétlés és korai iskolaelhagyás – gyakorisága alacsonyabb lehetne, ha az iskola képes volna hatékonyabban reagálni a tanulók e kockázatos csoportjának oktatási igényeire. De ahogy az Értelmet nyer elemzés eredményei mutatják, az oktatás számos résztvevője nem számíthat speciális pedagógusok vagy pszichológusok segítségére. A kérdőíves felmérés válaszadói kifejtették azon meggyőződésüket, hogy ha az iskolákban több szakember volna, kisebb volna a korai iskolaelhagyási esetek száma. A véleményük szerint az osztályok létszámának csökkentése is javítana a problémán, mivel az javítaná a diákokhoz való személyre szabott hozzáállás színvonalát. Bár a korai iskolaelhagyás megelőzésének fontos eszköze a szegénység elleni küzdelem, a válaszadók csak nem egész harmada gondolja úgy, hogy csökkentené a korai iskolaelhagyók számát, ha nagy részük valamiféle anyagi támogatást kapna. Az Értelmet nyer kvalitatív adatainak eredményei azt jelzik, hogy az oktatásban résztvevők a megoldást inkább a családokkal való intenzív együttműködésben látják.

Mivel a diákok tanulmányi pályafutása során megélt kudarcélmények megelőzése nem kap elegendő hangsúlyt, így a diákok bizonyos csoportja még az alapfokú végzettség megszerzése előtt otthagyja az iskolát. A legtöbb ilyen eset a Kassai, Eperjesi és Besztercebányai kerületben fordul elő. Azok az emberek, akiknek az oktatási rendszer nem segített a kezdeti hátrányok felszámolásában, lehetőséget kapnak, hogy újra megpróbálják az alapfokú végzettség megszerzését az ún. második esély programba való bekapcsolódással. Az ilyen tanfolyamok szervezése főleg a szakközépiskolákra jellemző, amelyek 2-éves szakképzéseket kínálnak, az ún. F-szakokat  (egykori szakmunkásképzők). Nemcsak az Értelmet nyer kérdőíves felmérés eredményei, de az elérhető statisztikai adatok is azt mutatják, hogy ilyen programokat az intézmények kevesebb mint fele nyújt. Az elérhető adatok arra is rámutatnak, hogy a második esély programba az alapfokú végzetséggel nem rendelkezők csak kis része kapcsolódik be. Az állami tanfelügyelet megfigyelései kimutatták, hogy nem mindegyik tanfolyam megfelelő színvonalú. Problémát jelent annak a kiegészítő oktatásnak a hiányos rugalmassága is, amely a tanfolyam elvégzését feltételként szabja meg a magasabb szintű szakmai képzésbe való továbblépéshez. Bár az oktatási minisztérium kidolgozott egy javaslatot, miszerint a tanfolyamot végzők az alapfokú végzettséget a szakmai képzés keretében is megszerezhetnék, ám ez még nem került át a gyakorlatba. Az F-szakok végzősei azonban csak nagyon korlátozott elhelyezkedési lehetőségekkel rendelkeznek a munkaerőpiacon. A képzés elvégzése után a legtöbb esetben nem kapnak szakmunkás bizonyítványt, tehát szakképesítést sem. Az iskolából az egyszerű segédmunkák és az egyszerű szakmák alapvető feladatai elvégzésének készségeivel lépnek ki. Mindezek mellett az egyes járásokban vagy kerületekben a 2-éves F-szakok elérhetősége korlátozott, ezt az alapiskolák igazgatói is igazolták az Értelmet nyer felmérés interjúi során. Az F-szakokat kínáló középiskolák háromnegyede kirekesztett roma közösség közelében létrehozott, kihelyezett részlegként működik. Az F-szakok hiánya az ország egyes területein az iskolaigazgatók ilyen szak megnyitására való hajlandóságával is összefügghet. Az Értelmet nyer kérdőíves felmérés eredményei azt mutatják, hogy az igazgatók az ilyen szakok elutasításakor nem is az anyagiak, idő, hely vagy személyzet hiányra hivatkoznak. Sokkal inkább az a következtetés vonható le, hogy a 2-éves szakok nem tartoznak prioritásaik közé. A kvalitatív adatok elemzésének eredményei azonban arra utalnak, hogy az ilyen képzések elmaradásának az oka az államtól kapott támogatás elégtelensége, ami az iskolában dolgozó szakképzett munkatársak hiányában mutatkozik meg.

Az Értelmet nyer elemzés kvantitatív és kvalitatív adatainak részletesebb elemzését a következő szakaszok tárgyalják:

A diákok középiskolai felvétele

A középiskolai felvételik során a jelentkezők kiválasztását a toborzás váltotta fel

A témáról bővebben (szlovák nyelven)

A középiskolák tevékenységei versenyfeltételek mellett

A diákokért való versengés motiválja a középiskolák oktatási programjainak hatékonyabb prezentációját

A témáról bővebben (szlovák nyelven)

Korai iskolaelhagyás

A középiskolai oktatást a fiatalok egy csoportja el sem kezdi, vagy nem fejezi be

A témáról bővebben (szlovák nyelven)

Második esély típusú képzések

Az oktatásba való visszatérés lehetőségei és a szakképesítés megszerzése a kevésbé tehetséges diákok számára korlátozottak

A témáról bővebben (szlovák nyelven)

Összegzés

 Az iskola fontos szerepeket tölt be a társadalomban. Egyéni lehetőségeik és képességeik fejlesztésével minden embert elvezethet az önmegvalósításhoz, ezáltal hozzájárul a megelégedett és boldog emberek neveléséhez. Az iskola mindemellett a szociálpolitikai egyik fontos eszköze, amely nagymértékben befolyásolja a munkaerőpiac minőségét és rugalmasságát. A diákok különféle típusú iskolákba majd később a szakmákba való hatékony szétosztásának fontos eszközei a kiválasztási mechanizmusok. A középiskolák kapacitástöbblete és az iskolák között emiatt kiéleződő verseny háttérbe szorítja ezeket a mechanizmusokat, így az iskola nem tölti be azt a szelektív funkciót, amely az oktatási rendszer bizonyos szintjén fontos és szükséges. Annak ellenére, hogy a diákok kiválasztását a középiskolákon felváltotta a toborzás, vannak a diákoknak olyan csoportjai, akik a középiskolák kapuit nem lépik át, mivel alapfokú végzettséget sem szereztek. A diákok további csoportja bár megszerezte az alapfokú végzettséget, de a kötelező iskolalátogatás befejeztével nem lép át a középiskolába, vagy nem fejezi azt be. A korai iskolaelhagyás egy kellő figyelmet igénylő jelenség, ugyanis számos negatív hatással van az egyének életére, de a társadalom működésére is. Ez a jelenség növeli az országok gazdasági és társadalmi instabilitását, mert sok ember úgy hagyja el az iskola falait, hogy esélye sincs elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és teljes értékű magán- és társadalmi életet élni.

Szerző:

Katarína Vančíková