A felsőfokú végzettségűek aránya Szlovákiában alacsonyabb, mint az uniós tagországok vagy az OECD országok átlaga. Jól látható viszont a növekvő trend. Sok fiatal tudatosítja a felsőfokú végzettség jelentőségét jövőbeni munkaerő-piaci érvényesülésük kapcsán, ahogy a személyi fejlődésüket érintően is. Bár az egyetemi diplomával rendelkezők száma egyre növekszik, a felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma egyre csökken. Ennek egyik oka a hallgatók külföldi egyetemekre való elvándorlása, amely nagyobb mértékű, mint a külföldi diákok szlovák egyetemekre való érkezése. Az Értelmet nyer kérdőíves felmérés eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezett középiskolások csaknem fele tervezi, hogy külföldi egyetemen folytatja tanulmányait. A külföldön tanuló egyetemisták válaszai ugyanakkor azt jelzik, hogy erős motivációjuk volt Szlovákia elhagyására. A távozás okaiként a külföldi egyetemek jobb hírnevét, vagy a külföldi tanulmányokkal való könnyebb munkaerőpiaci elhelyezkedést nevezték meg. További probléma, hogy diákjaink az egyetem elvégzése után is külföldön szeretnének maradni.

A diákok külföldre való távozása – demográfiai csökkenéssel kombinálva – a szlovákiai felvételi követelmények csökkenéséhez vezet. A tervezett egyetemi helyek száma ugyanis meghaladja az érettségizők számát, és mivel az egyetemek finanszírozásánál nem elhanyagolható szerepet játszik a hallgatók száma, minden kar igyekszik a felvételi kvótáit teljesíteni, még akár a felvételi vizsgák eltörlésének árán is. Az Értelmet nyer kvalitatív adatai azt jelzik, hogy a felvételi követelmények sok egyetemen annyira alacsonyak, hogy szinte minden jelentkező teljesíti azokat. A jelentkezők közül válogató iskolákból egyre kevesebb van. Az Értelmet nyer kérdőíves felmérés eredményei alapján megállapítható, hogy a szlovákiai felvételi vizsgák eltörlését a külföldre távozó a diákok inkább negatívan értékelték. A diákok alacsony színvonalú kiválasztása, illetve a kiválasztás hiánya nemcsak a felsőoktatási intézményeink hírnevére van hatással. Megváltozik az azokban folyó tevékenység színvonala is. Az egyetemi oktatók szerint az egyik legjelentősebb tényező, amely negatívan befolyásolja az oktatásuk minőségét, a hallgatók alacsony színvonala. Az interjúk elemzésének eredményei azt mutatják, hogy az oktatók egy része szerint az alacsony színvonal a középiskolai oktatás nem megfelelő tartalmi felépítésének tudható be. A középiskolák és a felsőoktatási intézmények közötti szisztematikus kommunikáció és együttműködés viszont hiányzik, csakúgy, mint az egymással szemben támasztott kölcsönös elvárásokkal kapcsolatos párbeszéd. A diákok egyetemi oktatás által támasztott elvárások teljesítésére való felkészültségének alacsony színvonalúként történő érzékelése az egyetemek által kínált oktatási programok jellegével is összefügg. A felsőoktatás ugyanis nem reagált az egyetemet végzett emberek iránti igény növekedésére, és nem volt képes alkalmazkodni a változatosabb összetételű diákok csoportjaihoz. A külföldi felsőoktatási intézményekkel szemben a szlovák felsőoktatási intézmények főleg akadémiai irányultságú tanulmányi programokat kínálnak, és a jelentkezőkkel szemben elvárják, hogy a tudományos irányultságú jelentkezők egy szűk, elit köréhez tartozzanak.

A felvételi követelmények alacsony szintje a képzések korai elhagyásához is hozzájárulhat. Az Értelmet nyer felmérés kvalitatív adatainak gyűjtése során a válaszadók megemlítették, hogy mivel a diákok nem vettek részt felvételi vizsgákon, a kiválasztásuk a tanulmányaik során fog megvalósulni. A legfrissebb elérhető adatok szerint az uniós tagállamokban és az OECD országokban a diákok hozzávetőleg harmada fejezi be egyetemi tanulmányait diploma megszerzése nélkül. Szlovákiában ez a szám valamivel alacsonyabb. Szlovákia viszont különleges abból a szempontból, hogy a diákok nagy része már nem tér vissza az egyetemre, és tanulmányait már soha nem fejezi be. A felsőoktatási képzés idő előtti befejezésének oka a rossz iskolaválasztás lehet, tükrözheti tehát a középiskolai pályaválasztási tanácsadás alacsony színvonalát is. De tükrözheti a felsőoktatási intézmények által nyújtott gyenge támogatást is az újonnan felvett diákok beilleszkedése terén. A szlovákiai felsőoktatási intézményekben tanuló diákok és a külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló szlovákiai diákok véleményeinek összehasonlítása azt mutatja, hogy az itthoni intézményeknek van hova fejlődniük a külföldi egyetemekhez képest. Az Értelmet nyer felmérés kvalitatív adatainak elemzései azt mutatják, hogy egyes egyetemek ezt a problémát kezdik tudatosítani, és próbálnak megoldást találni arra, hogyan ne veszítsék el nagyobb számban hallgatóikat.

Bár a jelentkezők felsőoktatási képzésre való kiválasztása során a „rosta” szemei meglehetősen nagyok, a társadalom egyes csoportjai ennek ellenére csak nehezen jutnak hozzá egyetemi diplomához. Egészségügyi vagy szociális hátránnyal rendelkezőkről van szó, akiknek az egyetemi oktatáshoz vezető úton számos akadályt kell leküzdeniük.

Az Értelmet nyer számításai szerint az egészségileg hátrányos helyzetű tanulók közül csak nagyon kevesen folytatnak egyetemi tanulmányokat. A 2018-as évben a középiskolákban az érettségivel végződő szakokon a számuk 7 ezer fő volt. A felsőoktatásban az alap- és mesterképzéseken viszont a számuk mindössze kb. ezer főt tett ki. Ez akadályok jelenlétére utal a felsőoktatásban. A mindenki számára elérhető környezet létrehozásának kérdése jelenleg napirenden van, ez a felsőoktatásról szóló törvénynek is köszönhető, amely kötelezi az felsőoktatási intézményeket, hogy támogatást nyújtson a speciális szükségletekkel rendelkező diákok számára. A nyilvántartások alapján viszont az egyetemi hallgatók 1 százalékát sem teszik ki. Jelenlétük alacsony számának okai különfélék lehetnek, amelyek az oktatási rendszerünk szelektív mivoltával, vagy a kevéssé rugalmas szociális rendszerünkkel függhetnek össze. A másodlagos adatok és az Értelmet nyer adatai szerint arra a következtetésre juthatunk, hogy akadályok vannak jelen a felsőoktatási intézmények részéről is, amelyek számos kihívás előtt állnak. A karok és a kollégiumok többségének objektumaiban a mozgáskorlátozott diákok nem tudnak egyedül közlekedni, így mások segítségére szorulnak. Jelentős kihívást jelent az információs akadályok elhárítása és az egyetemi környezet információs-kommunikációs elérhetőségeinek javítása is. Az érzékszervi vagy a felső végtagokat érintő testi fogyatékossággal élő fiatalok számára az információk weboldalakról való megszerzése, de az egyetemi információs rendszerek használata is valós problémát jelent.

Pozitív megállapítás, hogy Szlovákiában két speciális pedagógiai intézmény működik a speciális igényű diákok támogatására, amelyek a törvény értelmében módszertani, ismereti és koordinációs központként szolgálnak minden szlovákiai egyetem számára. Ezen kívül a többi felsőoktatási intézményben is növekszik a tanácsadó és támogató központok száma, ahová a speciális igényű diákok fordulhatnak. Napjainkban az állami felsőoktatási intézmények fele rendelkezik ilyen központokkal. A speciális igényű diákok számára létrehozott központok vagy koordinátorok munkájától gyakran az egyetemi oktatók munkájának minősége is függ. Ahogy az Értelmet nyer megállapításai is mutatják, az speciális igényű diákok különféle tapasztalatokkal rendelkeznek a tanárok személyiségbeli és szakmai színvonalát illetően. Az egyes egészségügyi fogyatékkal élő emberek csoportjainak szükségleteiről való hiányos ismeretek az oktatásuk során nyújtott gyenge támogatásban is megnyilvánulnak. Nem minden tanár támaszkodhat azonban koordinátor vagy más szakemberek tanácsaira, vagy külső módszertani iránymutatásra.

A speciális igényű diákok támogatásával kapcsolatos kihívásoknak a felsőoktatási intézmények nem tudnak rendszerszintű segítség nélkül megfelelni. Napjainkban az egyetemek a támogató szolgáltatások biztosításához szükséges juttatások körülbelül felét kapják meg. A mindenki számára elérhető egyetemi környezet megteremtése egyelőre csak jövőkép marad, többek között a speciális pedagógiai intézetek és koordinátorok finanszírozásának megoldatlansága miatt. Számukra hosszú évek óta a megfelelő bérezésen kívül a törvény részletesebb értelmezése is hiányzik, amely a célirányosabb támogatást biztosítana a diákok számára. A kötelező érvényű iránymutatás főleg azokban az esetekben hiányzik, amikor a koordinátorok munkáját különféle szakmai profillal rendelkező emberek látják el, néhány felsőoktatási intézményben pedig nincs hatékony együttműködés a külső tanácsadó intézményekkel, amelyek biztosítanák a speciális igényű diákok igényeinek elbírálását.

Annak ellenére, hogy a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő emberek között kritikusan alacsony az egyetemi végzettséggel rendelkezők száma, az ilyen környezetből származó diákok támogatása leszűkül a szociális ösztöndíjak nyújtására, amelyek részben segíthetnek az anyagi akadályok leküzdésében. A külföldi tapasztalatok, valamint a Szlovákiában megvalósított Neked is van esélyed! (Aj ty máš šancu!) program azt mutatják, hogy ezeknek a diákoknak a támogatás más formáira is szükségük van. Az Értelmet nyer kvalitatív adatainak elemzése azt jelzi, hogy ez a téma a felsőoktatási intézményekben egyelőre még nincs napirenden.

Az Értelmet nyer kvantitatív és kvalitatív adatainak részletesebb elemzését a következő szakaszok tárgyalják:

A felsőoktatásban tanuló hallgatók számának növekedése

A felsőoktatási végzettséggel rendelkezők aránya emelkedik, míg a hallgatók száma csökken

Bővebben a témáról (csak szlovák nyelven érhető el)

A hallgatók külföldre való távozása

Sok hallgató megy külföldre a jobb oktatás miatt, és csak kis részük tervezi, hogy hazatér

Bővebben a témáról (csak szlovák nyelven érhető el)

A hallgatók felvétele

A legtöbb felsőoktatási intézmény nem válogat a jelentkezők között

Bővebben a témáról (csak szlovák nyelven érhető el)

A felsőoktatási tanulmányok folytatásának okai

A diákok egyrészt az érdeklődés, másrészt pedig a munkaerőpiacon való elhelyezkedés miatt jelentkeznek felsőoktatási intézménybe

Bővebben a témáról (csak szlovák nyelven érhető el)

A középiskolát végzettek felkészültsége a felsőoktatási tanulmányokra

A középiskolát végzettek felsőoktatási képzésre való felkészületlensége relatív

Bővebben a témáról (csak szlovák nyelven érhető el)

A felsőoktatási tanulmányok idő előtti befejezése

A felsőoktatási tanulmányok idő előtti befejezésének kérdése nem kap kellő figyelmet

Bővebben a témáról (csak szlovák nyelven érhető el)

Hátrányos helyzetű hallgatók a felsőoktatási intézményekben

A hátrányos helyzetű csoportok felsőoktatási tanulmányainak útja nem könnyű

Bővebben a témáról (csak szlovák nyelven érhető el)

Zárszó

Az oktatás az egyének társadalmon belüli önmegvalósítását teszi lehetővé. A munkaerőpiacra való felkészítésen túl segíti őket a saját életükért való felelősség vállalása terén is. A felsőoktatási intézményben való továbbtanulásra vonatkozó döntésnek szabadnak kellene lennie, és a motivációnak nem szabadna a diplomaszerzésre – mint a munkaerőpiacra való belépés előfeltételére – korlátozódnia, abban az egyéni fejlődés és a személyiségbeli gyarapodás iránti vágynak is helyet kellene kapnia. Bár a felsőfokú végzettség napjainkban előfeltétele a jobb munkaerő-piaci pozíció megszerzésének, a diploma önmagában már nem elegendő. A mai munkáltatóknak magasabb elvárásaik vannak. Magasan képzett embereket keresnek, akik szeretik fejleszteni magukat, és képesek tanulni. De társadalomnak is megbízható, motivált és elkötelezett polgárokra van szüksége. Ezért fontos, hogy a felsőoktatási intézmények azt kommunikálják, hogy a társadalmon belül nem csak a képzés terén van szerepük, hanem olyan környezetként is működnek, amelyben minden ember kivétel nélkül fel tudja fedezni saját értékeit, személyiségileg fejlődni tud, és ki tudja elégíteni a megismerés iránti vágyát.

Szerző:

Katarína Vančíková