Az iskolák igazgatása a közoktatásban

Szlovákiában az iskolák igazgatása aránylag önálló, de nem megfelelően támogatott

Az óvodák, valamint az alap- és középiskolák igazgatásának legfontosabb szereplői az igazgatók és a fenntartók. Aránylag széles hatásköreik gyakorlását nagyban megnehezíti a terjedelmes és átláthatatlan törvényi szabályozás, és az irányítás egyes aspektusait illető felelősségek tisztázatlansága. Az igazgatók megválasztásához nincsenek pontosan meghatározva a jelentkezőkkel szemben támasztott minőségi kritériumok, sem pedig a kiválasztás folyamata. Ezáltal tehát nem biztos, hogy a legmegfelelőbb jelentkezőből lesz az igazgató. Az igazgatók intézik a rendkívül kiterjed ügyvitelt, ami elvonja figyelmüket a pedagógiai folyamatok irányításától és az emberi erőforrások fejlesztésétől. A fenntartók tehermentesíthetik az igazgatókat az ügyvitel egy részétől, amely az iskola működtetésével függ össze, ám a szükséges kapacitásokkal, szakmai hozzáértéssel és akarattal csak egy részük rendelkezik ezen a területen. Az igazgatók kiterjedt hatásköre miatt a fenntartóknak nem feltétlenül van beleszólásuk a döntéshozatalba minden területen, annak ellenére, hogy az iskola fenntartásáért és működtetéséért közösen felelnek. Az állami és az önkormányzati iskolákkal ellentétben a magán- és egyházi iskolákban a fenntartók gyakrabban szólnak bele az iskola jövőképét és stratégiai fejlesztését érintő kérdésekbe. Az igazgatók és fenntartók hatásköreinek gyakorlását az a körülmény is bonyolítja, hogy az önkormányzati iskolák egy része a közvetlenül biztosított kompetenciák által, míg a másik része az átruházott államigazgatási kompetenciákon keresztül van irányítva. Ennek következtében a különböző szintű iskolák és azok egyes szervezeti egységei más-más szabályok szerint vannak irányítva, és más forrásokból vannak finanszírozva. Sem az igazgatók, sem a fenntartók nem kapnak megfelelő módszertani támogatást az iskolák magas színvonalú igazgatásához.

Az iskolák önkormányzati fenntartóinak nincs közvetlen beleszólása az igazgató kiválasztásának folyamatába. Az önkormányzat már csak az iskolatanács javaslata alapján dönt a kiválasztott jelölt kinevezéséről vagy elutasításáról. Az elutasításra vonatkozó döntésüket viszont meg kell indokolniuk. Ha a jelölt teljesíti a képesítési és más formális kritériumokat, akkor az adott funkció betöltésére való alkalmatlanság indoklása problematikus lehet, ezért a fenntartók általában az iskolatanács által javasolt első jelöltet nevezik ki. A kiválasztási folyamatba épített, jelentkező értékelésére szolgáló kvalitatív kritériumok hiánya és a kiválasztási folyamat nem tisztázott eljárásbeli szabályai miatt nem biztos, hogy a legmegfelelőbb jelentkezőből lesz az igazgató.

Az iskolák igazgatói arány széles hatáskörrel rendelkeznek, ám az igazgatás során nem élveznek teljes önállóságot, és a döntéshozatal során számos akadállyal néznek szembe. A feladataik közé tartozó ügyviteli kérdések körének terjedelme, csakúgy, mint az adminisztratív munkatársak hiánya korlátozza a nevelési-oktatási folyamatok irányítására és a humán erőforrások fejlesztésére fordítható kapacitásaikat. Az igazgatók a válaszaikban az igazgatás során leginkább segítségükre lévő dolgok között a színvonalas tanári kart, az fenntartóval való együttműködést és az iskola vezetését illető felelősségek megoszlását említették. Ám a tanári kar kialakítás során a hatályos munkajogi szabályozásokkal is szembe kell nézniük, amelyek akadályokat jelentenek a munkatársak elbocsátása során. Mindemellett az igazgatók nem rendelkeznek elegendő forrással, hogy pénzügyileg motiválhassák a munkatársaikat, és elismerhessék magas minőségű munkájukat.

Az iskolák igazgatásának módja szorosan összefügg az iskolák vezetőinek egyéni menedzseri és vezetői képességeivel. E készségek fejlesztésére viszont nem kapnak megfelelő módszertani támogatást. A funkcionális képzés, amelyet a pozícióba való lépésük után el kell végezniük, nem fedi kellően a különféle képzési igényeiket az igazgatás terén. A funkcionális képzés elvégzésétől az igazgatók egy része azt várja, hogy az iskola mindennapi működtetésével kapcsolatos gyakorlati tanácsokkal lássa el őket, a tapasztaltabb igazgatók a képzéstől olyan hozzáadott értékeket várnak el, amelyek az iskola stratégiai fejlesztése terén nyújtanak számukra segítséget. A felmérésben nyilván emiatt is csak kevés igazgató értékelte a funkcionális képzést olyan segítségként, amely ténylegesen segített számukra az igazgatásban.

Az igazgatással kapcsolatos ügyviteli feladatok terjedelmére való tekintettel hasznos stratégia az igazgatók számára a feladatok és a felelősség egy részének átruházása a helyettesekre, az iskolai testületekre és a tanárokra. Az iskola testületei és a tanárok az igazgatók elmondása szerint jelentős beleszólással rendelkeznek a döntéshozatalba, főleg az oktatási folyamatot közvetlenül érintő területeken. A részvételen alapuló irányítás növeli elkötelezettségüket és motivációjukat, ugyanakkor nagyobb fokú azonosulást eredményez a vezetés általános irányvonalával, valamint a közös felelősségvállalás érzését nyújtja az iskola színvonalas működtetése terén.

Bár az igazgatók a felmérésben a fenntartókkal való együttműködést jelentős segítségként jelölték meg, az igazgatók nagy része bizonyos területeken nem számíthat támogatásukra. Sok üzemeltető csak a törvény által közvetlenül előírt feladatokat – pénzek kiosztása, az iskolák gazdálkodásának ellenőrzése – látja el. Az üzemeltetők gyakran nem rendelkeznek azokkal a forrásokkal, kapacitással, szakértelemmel vagy akarattal, amely tehermentesíthetné az igazgatókat azok üzemeltetési, személyügyi, gazdasági vagy közbeszerzési feladatai alól. A fenntartók a hatásköreik gyakorlatban való alkalmazására szintén nem kapnak megfelelő módszertani segítséget és támogatást.

Az iskolatanácsnak mint az iskolát felügyelő önkormányzati szervnek az igazgatók szerint nincs jelentős hatása az iskola igazgatására. Ez a hatályos jogi szabályozásból is következik, miszerint az iskolatanács egyetlen jelentős döntéshozatali jogköre az igazgatóválasztási eljárás lefolytatása és az eljárás alapján kiválasztott jelölt jóváhagyásra való előterjesztése a fenntartó számára. Ezen kívül az iskolatanács véleményezi az iskolafejlesztési terveket, de végső döntést az igazgató hozza meg. Az iskolatanács befolyása az iskola mindennapi működtetésére az igazgatók szerint aránylag kicsi.

Az iskola igazgatását az oktatás különböző szintjein, valamint az iskolák egyes szervezeti egységeinél a két üzemeltetési módban történő működés nehezíti meg. Az önkormányzatok által üzemeltetett óvodákat, valamit az önkormányzati fenntartású alap- és középiskolák étkezdéit, iskolai klubjait és kollégiumait az önkormányzatok saját közvetlen hatáskörükben irányítják és finanszírozzák. Ugyanakkor a tulajdonkáppeni alap- és középiskolák irányítása az átruházott államigazgatási kompetenciákon keresztül történik. Ez a két rendszer más-más szabályoknak van alárendelve, és más forrásokból van finanszírozva. Ez növeli az iskolák és a fenntartók adminisztratív leterheltségét, mivel az egyes szervezeti egységek külön gazdálkodnak, külön személyzeti adminisztrációval rendelkeznek, és külön dolgozzák fel az adatokat, valamint más-más államigazgatási és önkormányzati szerveknek tartoznak felelősséggel. A működési és gazdasági ügyvitel széttagoltsága ezért növeli a tevékenységek idő- és a személyzeti forrásigényét és a személyzeti források pazarlásához vezet. Az adminisztratív munkatársak hiánya – amellyel sok iskolának szembe kell néznie – növeli a vezető munkatársak leterheltségét, ami megfosztja őket a színvonalas nevelési-oktatási folyamatra és az iskola fejlesztésére fordítható kapacitásoktól.

Az Értelmet nyer kvantitatív és kvalitatív adatainak részletesebb elemzését a következő szakaszok tárgyalják:

Az igazgató kiválasztása, kompetenciái, fejlesztése és funkciójának gyakorlása

Az iskolaigazgatók széles hatáskörökkel rendelkeznek, ám a munkavégzésük során számos akadályba ütköznek

Bővebben a témáról (csak szlovák nyelven érhető el)

A jogkörök gyakorlása az iskolák fenntartói és önkormányzati szervei részéről

Az iskolák fenntartói és önkormányzati szervei az igazgatás csak néhány területén nyújtanak segítséget

Bővebben a témáról (csak szlovák nyelven érhető el)

Zárszó

A közoktatásban az iskolák igazgatása az iskolák és a fenntartók szintjén meglehetősen bonyolult. Ezt nemcsak a törvényi szabályozás áttekinthetetlenségének és összetettségének, hanem az ügyvitel terjedelmének és a különböző igazgatási hatáskörök tisztázatlanságának is betudható. A gyakorlatban ez nehezíti és elnyújtja a döntéshozatali folyamatokat, valamint adminisztratív feladatokkal terheli le az iskolákat és a fenntartókat. Ezen kívül az igazgatók és fenntartók számára hiányzik a minőségi módszertani támogatás és képzés a stratégiai menedzsment, a folyamatirányítás és a humánerőforrás-menedzsment terén. Következésképpen megállapítható, hogy a közoktatáson belül számos iskolában hiányzik a hatékony irányítás, az élükön pedig nem minden esetben állnak vezetői és menedzseri készségekkel rendelkező igazgatók. A színvonalas oktatási szolgáltatások nyújtására, ezek rendszeres értékelésére és megújítására napjainkban nincsenek létrehozva olyan kedvező feltételek, amelyek a tanárok számára megkönnyítenék a magas minőségű munkavégzést, lehetővé téve a tanulók teljes körű fejlesztését.

Szerző:

Peter Dráľ