A felmérés annak a kérdésnek a megválaszolására irányult, hogy mi választ el bennünket az oktatási jövőkép tervezetében meghatározott ideális állapottól. A felmérés célja tehát a szlovákiai oktatás konkrét problémáinak és azok okainak elemzése volt az óvodától egészen a felsőoktatásig, amelyek gátat szabnak annak, hogy az oktatási rendszer teljesítse az oktatási jövőképben felvázolt paramétereket. A problémák a meghatározott oktatási politikák síkján, de az alkalmazott gyakorlat különböző kontextusaiban is vizsgálatra kerültek.

A problémák és azok okainak vizsgálata a következő öt területet érintette:

A diákok személyre szabott támogatása – a gyerekek, tanulók és diákok tanulási szükségleteinek sokfélesége; a speciális oktatást igénylő gyerekek és tanulók oktatási formái; az iskolák felkészültsége, hogy reagáljanak az oktatási igények sokféleségére; az iskolák és pedagógusok számára nyújtott külső segítség rendelkezésre állása és minősége; az elérhető és ténylegesen kihasznált segédeszközök az oktatásban; az oktatás személyre szabása; karrier-tanácsadó rendszer és lehetőség a tanulók számára, hogy részt vegyenek a képzési életútjuk kialakításában; pénzügyi támogatási eszközök az oktatásban.

A tanári és szakmai személyzet képzése és fejlesztése – a tanári szakma vonzereje, felkészítés a tanári pályára (a tanári szak diákjainak kiválasztása, tanárképzési programok, az oktatás tartalma és formái a tanári pályára való készülés során; tanítási gyakorlat), a tanárok kiválasztása és elbocsátása; a tanárok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak szakmai fejlődése (előmeneteli rendszer, továbbképzés, a szakmai fejlődés motivációi és akadályai).

Az oktatás tartalma és formája – az oktatás tartalmának aktualitása és gyakorlathoz fűződő kapcsolata; interdiszciplinaritás az oktatásban; az írni-olvasni tudás alaptípusainak, valamint a szakmai ismereteknek, a kritikus gondolkodásnak, az összefüggésekben való gondolkodásnak, a kreativitásnak és a találékonyságnak a fejlesztése; a személyiség és az egészséges életmód átfogó fejlesztése, nyitottság az új ötletekre; a demokratikus értékek és az aktív állampolgári kompetenciák támogatása; az oktatás módszertana és formái; az oktatási eredmények ellenőrzése és értékelése.

Nyitottság, rugalmasság és átjárhatóság az oktatásban – az oktatás elérhetősége és rugalmassága mindenki számára; az oktatási rendszer felsőbb szintjeire való továbblépés akadályai, a hátrányos helyzetű csoportok oktatási lehetőségei – az oktatás zsákutcái; az oktatás egyes szintjei közötti átjárhatóság akadályai; élethosszig tartó tanulási lehetőségek; a tanulók populációjának demográfiai változásai; a diákok és az egyetemi oktatók külföldre való elvándorlása; átlépés a munkaerőpiacra

Az oktatás irányítása, vezetése és finanszírozása – az oktatásban részt vevők kompetenciái és valódi teljesítményük, az iskolahálózat szabályozása és optimalizálása, az iskolák finanszírozása, az önkormányzatok, egyházi és magánintézmények fenntartói hatáskörei, az iskolák vezetése, iskolai infrastruktúra, adatgyűjtés, -feldolgozás és -felhasználás az oktatásban; az oktatás minőségének ellenőrzése és értékelése.

A felmérés két szakaszban zajlott:

Kvalitatív felmérés – egyéni és csoportos mélyinterjúk megvalósítása, amelyek a szlovákiai oktatás legnagyobb problémáira, azok okaira és összefüggéseire irányultak a felsorolt öt területen.

Kvantitatív felmérés – kérdőíves felmérés megvalósítása, amelynek célja a kvalitatív felmérés eredményeinek számszerűsítése, vagyis, hogy milyen mértékben és milyen összefüggésekben (pl. az iskola típusa, régió) jelennek meg az egyéni és csoportos mélyinterjúk során azonosított problémák a szlovákiai oktatásban.