Kvalitatív felmérés
Összegzés
A kvalitatív felmérés célja a szlovákiai oktatás következő öt területen belüli legnagyobb problémáinak, azok okainak és összefüggéseinek meghatározása volt: a diákok személyre szabott támogatása; a pedagógiai és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak felkészítése és fejlesztése; az oktatás tartalma és formája; nyitottság, rugalmasság és hozzáférhetőség az oktatásban; az oktatás szervezése, vezetése és finanszírozása, beleszámítva a minőség fejlesztését és értékelését. A felmérés félig-strukturált egyéni és csoportos interjúk alkalmazásával készült. A kvalitatív felmérés részeként összesen 421 interjú (398 egyéni; 23 csoportos) készült, ezekben 656 válaszadó vett részt a következő szervezetekből: óvodák, alap- és középiskolák, beleértve a speciális iskolákat is, oktatási tanácsadási és megelőzési intézmények, önkormányzatok, magán- és egyházi iskolák, az oktatási rendszer államigazgatási szervezetei – A Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma (a továbbiakban MŠVVŠ SR), járási hivatalok, a minisztérium közvetlenül irányított szervezetei (Állami Iskolafelügyelet, módszertani és pedagógiai központok), egyetemek, akkreditációs bizottság, a felsőoktatási intézményeket népszerűsítő szervezetek, mobilitási ügynökségek, tudományos támogatási ügynökségek, civil szervezetek, toborzási ügynökségek és munkaadók. A félig-strukturált egyéni és csoportos interjúk a válaszadók egyes csoportjai számára készített protokollok (pl. igazgatók, tanárok, diákok, rektorok, dékánok, HR menedzserek stb.) alapján készültek. Az interjúkról, a válaszadó belegyezése esetén hangfelvétel készült, az anonimizált felvételből átiratot készítettek. Az interjúk nagyrészét 2017 februárja és 2018 márciusa között készítették.. A kvalitatív és kvantitatív kutatások során felmerülő egyes témák tisztázására irányuló kiegészítő interjúkra 2018 júliusa és 2019 áprilisa között került sor. Az interjúk átiratait szegmentálták és kódokkal látták el a problémák fő kategóriái, azok okai és összefüggései alapján, amely okok az oktatási politikák jelenlegi beállításai és gyakorlati alkalmazása miatt gátolják az oktatási jövőkép 2040-ig történő megvalósítását. Az elemzés a tematikus elemzés módszerével, az induktív és deduktív megközelítést kombinálva készült. A tulajdonképpeni elemzés előtt meghatározták az alapkategóriákat, amelyek az interjúk felépítését tükrözik, ezek az elemzés során további bővítésekkel és pontosításokkal gazdagodtak. A kapott adatok elemzése során az adatforrások háromszögelésének módszerét alkalmazták, vagyis az ugyanarra a típusú problémára irányuló kérdéseket különféle típusú válaszadóknak tették fel (pl. diákoknak, tanároknak, igazgatóknak, szervezőknek), akiket más forrásokból származó adatokkal is szembesítettek. Az elemzés a Dedoose elnevezésű, kvalitatív elemzéseket támogató webes alkalmazás segítségével valósult meg, amely a csoportmunkát, illetve a különböző elemzők ugyanazokkal a szövegekkel végzett párhuzamos munkáját teszi lehetővé.